Appleseed – 2007

„A 2133-as évben a világot, egy atomfegyvermentes globális háború, káosz és pusztulás korszakába taszította. A földi népesség több mint fele kipusztult. Csak idő kérdése volt, mikorra válik a bolygó is lakhatatlanná, és szűnik meg rajta mindenfajta élet. Az emberek a remény utolsó csíráját kutatták, amikor pedig nem találták azt, létrehozták… Olympust.

Ebben az utópiában, a háború sérültjeit, emberi cyborgokká alakították. Nemzetközi vitákat generált a genetikailag megtervezett emberi faj, melyet bioroidnak neveztek el, akiket úgy terveztek, hogy soha ne érezzenek haragot vagy gyűlöletet. Hogy biztosítsák a további békét, Olympus is létrehozta a maga ES.W.A.T egységét, egy különleges haderőt, az egész világra kiterjedő hatáskörrel.

Ám ez a kertekkel teli Éden, félte az ármánykodó kígyókat, akik a pusztítás lehetőségére vártak.”

A történetbe nem tartom szerencsésnek belebonyolódni, mert az a kevés, ami van, hadd egészítse ki a film látványvilágát. Valójában mindig is kedveltem az ilyen post modern Sci-fi saga-kat.

Van néhány jelenet és alaptéma, amik emlékeztetnek például a ‘Star Trek’ Borg asszimilációjára vagy ide sorolnám ‘Az idő urai’ arcnélkülijeit, a ‘Matrix’ Sentinel-jeinek támadásáról nem is beszélve, a ‘Szárnyas fejvadász’ városi atmoszférája, neonhírdetéseivel, a ‘Csillagok háborúja’ űrjárműinek landolása, politikai miliője, a ‘Transformerek’ csatagépei és ne feledjük a ‘Kaptár’ zombijait.

A grafika tényleg megdöbbentő. Az utak, a városi látványtervek csodálatosak, a mozgások lélegzetelállítóan gördülékenyek, fantasztikusan kivitelezettek. A kameramozgások nagyon realisztikusak.

A film szerelmi szála megérintett, olyan érzékiséggel mutatja be, ahogy egy feltétlen szerelmet ábrázolni kell. A parti jelenet, ahol Deunan megbotlik, aztán kényelembe helyezve magát, leveszi magas sarkú cipőjét, nagyon muris, tetszik, tudva milyen kemény kis hölgy, valahogy életszerűvé teszi az egészet.

Ami talán hiányzik a történetből, az Briareos cyborgá válásának háttere, de lehet, hogy már túl maximalista vagyok. A történetet tehát, enyhén szólva sablonosnak, többször lerágottnak érzem, de a látvány és a kivitelezés elfeledteti az emberrel. Úgy egészében véve, mindenkinek ajánlani tudom. Aki megnézi, az egy élménnyel lesz gazdagabb.