Megacunami

Apokaliptikus pusztítást
okozna egy Megacunami

A hagyományos cunami nagyobbrészt a tengerfenéken bekövetkező földrengések révén keletkezik. Természetesen ezek is képesek nagyon komoly pusztítást okozni, ám a mega-cunamik, vagy magyarul az óriási szökőárak ennél sokkal pusztítóbbak.

500 méteres vízfalat
éltek túl a szemtanúk

Noha a megacumanik igen ritkák 1958. július 9-én az alaszkai Lituya-öbölben még szemtanuk is láthatták milyen egy óriási szökőár. A szűk jégvájta öbölben, 7,7-es erősségű földrengés következett be és ennek hatására nagy mennyiségű jég és szikla hullott az öböl vizébe néhány perc alatt. A vízbe csapódó törmelék több mint ötszáz méter magasba lökte fel az öböl vizét, ami aztán a part menti erdőt szó szerint leborotválta. A két szemtanú óriási szerencsével egy csónakban élte túl a szökőárat.

A mega-cunamik okozója lehet földrengés, becsapódás, földcsuszamlás, vagy vulkánkitörés. Az óriási hullámot tehát az okozza, hogy jelentős mértékű behatásra, nagy mennyiségű tengervíz, hirtelen szorul ki szűk helyről.

Időzített bomba: a
Kanári szigetek

Alaszkában szerencsére csak egy szűk öbölben pusztított a mega-cunami, de az Atlanti óceánban ketyeg egy időzített geológiai bomba: a Kanári-szigetek. A potenciális veszélyekre már néhány éve egy komoly tudományos kutatás is felhívta a figyelmet, dokumentumfilm is készült a témában.

A tanulmány, amely szerint a La Palma szigeten található Cumbre Vieja vulkán kitörésével egy kisebb sziget nagyságához mérhető terület robbanna az Atlanti-óceán vízébe, amely aztán óriási szökőárat indíthatna el, amely elérné Londont, Észak-Afrikát és az Egyesült-Államok keleti partvidékeit. A vulkán utoljára 1971-ben tört ki, és a becslések szerint a kitörések 20-200 évente ismétlődnek, tehát akár holnap is bekövetkezhet.

Dr. Simon Day a Londoni Egyetem kutatócsoportjának vezetője szerint a vulkánkitörés hatására mintegy öt köbkilométernyi anyag hullana több ezer méter mélyen a tengerbe, és a szimulációk szerint néhány percen belül egy közel egy kilométeres hullámfal jönne létre, amely 500 km/órás sebességgel száguldana a távoli partok felé.

Szuperszónikus
sebességgel érkezne

Az előrejelzések szerint Angliát hat órán belül érné el a mintegy 12 méter magas hullám, amely szuperszónikus sebességgel zúdulna a partvidékre, de felhatolna a folyókon keresztül az ország belső területeire is, így elérné Londont, amely Dr. Day állítása szerint több hónapra lakhatatlanná válna. Hatalmas pusztítást végezne Spanyolország és Franciaország partvidékein, Hollandia gyakorlatilag megsemmisülne, sőt a Déli féltekén Brazília sem maradna érintetlenül.

Az Európát ért csapás azonban elmaradna az USÁ-t elérő hullám pusztítása mögött. A keleti partvidékre hét óra alatt érne el, az előrejelzések szerint 50 méter magas hullámfal, amely helyenként akár 20 km mélyen is behatolna a partvidékre.

Elsőként Bostont, majd New Yorkot érné el a megacunami, aztán következne a floridai partvidék. A kutatásvezető szerint nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e a Cumbre Vieja kitörése, hanem az, hogy mikor. Bár többen vitatják a lehetséges következményeket a közelmúlt óvatosságra int.

2004 karácsonyán a Dél-kelet Ázsiai partvidéket pusztította végig egy szökőár, amely 250 ezer ember életét oltotta ki, 2011 márciusában pedig a talán legfelkészültebb országban Japánban okozott kis híján nukleáris katasztrófát a földrengést követő szökőár.

Volt már rá példa

1949-ben egy a Cumbre Vieján bekövetkezett kitörés egy hatalmas repedést hozott létre a szigeten, amely a fő veszélyforrást jelenti, és amely egy újabb kitörés során a tengervízbe csúszhat. 1980-ban a Mt. St. Helens vulkán kitörése már produkált hasonló jelenséget, ekkor a kitörés során a hegy északi oldala teljesen leomlott és 401 métert veszített a magasságából. Hasonló a Kanári-szigeteken is megtörténhet. Íme egy előtte – utána fotó a Mt. St Helens-ről:

Dave Tapin geológus szerint hasonló óriási szökőárra már volt példa, ugyanis olyan tengeri üledékeket fedezett fel a szigeteken kétszáz méterrel a tengerfelszín felett, amelyek csak egy szökőár során kerülhettek ilyen magasságokba. A szökőár egy szintén a Kanári-szigeteken bekövetkezett korábbi vulkánösszeomlás során keletkezhetett, amelynek nyomai Tenerifén még mai is fellelhetőek.
Forrás: http://esotanc.hu

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük