Szabó Gyulát az egész ország a szívébe zárta. Szerepei, szinkronhangjai emlékezetesek mindenki számára, talán említenem sem kell a magyar népmesék sorozatot, a Tenkes kapitányát, a Robog az úthengert. Peter Falk szinkronhangjaként elválaszthatatlan volt Columbo hadnagytól. Nagyon egyedi, különleges hangja volt, de hosszúra nyúló szerepeinek sora mellett a Filmművészeti Főiskola tanára, és egyetemi docensként is dolgozott. A […]
Continue ReadingRomhányi, a rimhányó Romhányi József, az a kategória, akiről merem remélni, talán még a mai fiatalok is meg tudják mondani mi, mik fűződnek a nevéhez. Eredetileg zenét tanult, zenésznek készült, brácsán játszott, majd váltott dramaturg, művészeti vezetőként dolgozott a Magy Televízió szórakoztató rovatánál és a Rádió Zenei Főosztályán. Számos Operalibrettót és magyar opera szövegkönyvet írt, […]
Continue ReadingTímár György, filozofikus versei, a háború alatt, kamaszfejjel megélt zsidóüldözésből, munkaszolgálatos éveiből táplálkoznak, stílusában keveredik a hagyományos és a modern, a kötöttség és a formabontás. Francia, belga, spanyol, dél-amerikai, török, német költők, írók műveit ültette át magyar nyelvre. Népszerűek irodalmi paródiái, például a Nevető lexikon és szellemes Asterix képregény-fordításai. Saját költészetéről írt sorait idézném meg […]
Continue ReadingBencze Imre a földrajztudomány kandidátusa, költő. Szakterülete és a magyar nyelv mellett szerette a nyelvészetet, hat nyelven beszélt folyékonyan. Számos tudományos műve jelent meg, verseket írt. Az országos ismertséget az alább hallható, 1987-es III. Humorfesztiválon Sinkovits Imre által előadott versparódiája, az „Édes, ékes apanyelvünk” sikere hozta meg neki. Sokoldalúsága, játékossága, a magyar nyelv iránti elkötelezett […]
Continue Reading