Mohács
1526. augusztus 29.
Baklövések sora vezetett a mohácsi vészhez
A mohácsi csata örökre átrendezte a Kárpát-medence erőviszonyait, csaknem 150 évre oszmán uralom alá került az ország: ez után a Magyar Királyság nem volt képes hatalmát az egykori határain túl érvényesíteni, s idegen függésbe került. A csata hadtörténeti szempontból is jelentős, az egy évvel korábban lezajlott paviai csatához hasonlóan, a középkori típusú nehézlovasság került szembe lőporos egységekkel. A lovasság alkonya volt ez, a páncél bukása, az ágyúgolyókkal szemben.
Legyintettek rá
Habár már az év elején értesítették II. Lajos magyar királyt, hogy a törökök támadni készülnek, nem nyújtott segítséget Tomori Pál hadvezérnek. Az áprilisi rákosi országgyűlés sem vette komolyan a problémát.
Marakodó magyarok
Amikor kiderült, hogy valós a az ellenség offenzívája, a magyar főurak, köztük Tomori és a Szapolyiak egymással viaskodva próbáltak a sereg élére állni, és megfúrták a másik haditervét. Ez jelentősen hátráltatta a felkészülést.
Árulás történt?
Az a pletyka terjedt el a kudarccal végződő csata után, hogy az egyik főúr, Szapolyai János elárulta II. Lajos királyt, szándékosan késett el a csatából, később ezért lehetett magyar uralkodó a törökök jóvoltából.
Hatalmas túlerő
A történészek szerint a magyar hadsereg mindössze 25 ezer főt számlált, és 80 ágyúja volt, míg ezzel szemben a törökök 60 ezer katonát vetettek be, és legalább 400 ágyújuk volt, így eleve nem volt sok esélyünk.
Rossz terepviszonyok
A magyar vezérkar rosszul választotta meg a csata helyszínét, mert a törökök magaslaton táboroztak és tökéletesen átlátták az ellenség hadmozdulatait, ennek is nagyon fontos szerepe volt a kudarcunkban.
Elkapkodták a támadást, gyors vereség
A hadviselő felek három napot töltöttek egymással szemben mozdulatlanul, körülbelül két mérföldnyi távolságban, a török sereg még nem érkezett meg hiánytalanul. Tomori abban bízott, hogy ha nem ér oda minden török hadtest, külön-külön legyőzhetik azokat, azonban tévedése miatt gyakorlatilag felőrlődött a hazai haderő. Villámgyorsan eldőlt a csata sorsa, mintegy 15 ezer magyar harcos hullott el két óra alatt, a többi menekült. A törökök ezután egész éjjel fegyverben maradtak, mert a nagyvezír nem hitte el, hogy nincs több katonánk.
Rejtélyes királyhalál
Újabb keletű kutatások szerint, a magyar seregeket vezető II. Lajos király a vesztes csata után pár fős kísérettel menekült el a helyszínről. Viszont nem a keskeny Csele patakba fulladt bele, ahogy ezt az eddigi kutatások állították, hanem a Duna egyik ma már nem létező mellékágába. A tény az, hogy: 28 báró, 7 főpap, a megyés ispánok többsége életét vesztette a csatában. Ezzel az államvezetés legfelső és középszintje gyakorlatilag kihalt. Így került előtérbe Szapolyai.
Briliáns szultán
I. Szulejmánt a török birodalom legnagyobb uralkodójaként tartják számon, Mohács után nyugaton elfoglalta Budát, és Bécsig nyomult, keleten Mezopotámiát és Bagdadot. A Szulejmán című tévésorozat is róla készült.
Minden évben ünnepelték
A törökök számára szerencse- és ünnepnap lett augusztus 29., hiszen ezen a napon vették be 1521-ben Nándorfehérvárt, majd 1526-ban Mohácsnál elsöprő sikert arattak. Hadjárataik során minden évben megemlékeztek erről a napról.
(Forrás:Blikk)
