Tavasz, Nyár, Ősz, Tél… Tavasz
Dél-Koreai dráma
2003
A kortárs dél-koreai film fenegyereke kilencedik filmjével a : Tavasz, nyár, ősz, tél . és tavasz című, szép buddhista tanmese ezer szállal kapcsolódik az életmű más darabjaihoz és azok leglenyűgözőbb stiláris jellegzetességeihez.
Senki sem mentes az évszakok hatalmától, azok évenkénti születési, fejlődési és hanyatlási ciklusától. Még az a két szerzetes sem, akik a hegyekkel körülvett tavacska mellett osztoznak egy remetelakon. Az évszakok változása nem csak a természetre, hanem a benne élő emberekre is erős hatást gyakorol.
Felpezsdít, energiával tölt meg, sebeket gyógyít és elmélkedésre késztet. Az öreg szerzetes vigyázó szemei előtt, egy gyermekből lassan fiatalember lesz, aki megtapasztalja az ártatlanság elvesztését. Amikor a játék kegyetlenségbe torkollik… a szerelem ébredését. Amikor egy nő belép zárt világukba… a féltékenység és a megszállottság gyilkos hatalmát. A megváltás árát… a tapasztalat adta felvilágosodásét. Éppúgy, ahogyan örök az évszakok váltakozása, úgy lesz a remetelak mindig a lélek otthona a jelen és az örökkévalóság között lebegve.
A víznek itt is hihetetlenül fontos a szerepe, A sziget vízen úszó horgászbungalói helyett most csak egyetlen buddhista szentély úszik a tavon. Ami miatt mégis különbözik e film a korábbi művektől, az a könyörtelen erőszak háttérbe szorulása. A spirituális tartalmat hordozó szimbolikus cselekvések ezúttal nem erőszakosak, vagy csak kevés ilyen van, mint például az öreg tanító tűzhalála.
