The Witcher season 2
2021
Egy újra megelevenedő Fantasy világ, minden félelmetes teremtményével és varázslatokkal teli misztikus világával. Ríviai Geralt, a felbérelhető zsoldos, egy mutálódott szörnyvadász folytatja öröknek tűnő harcát a gonosz ellen. Egy olyan vészterhes világban járva, ahol a szörnyeknél is gonoszabb emberek játsszák élet halál harcukat, kalandjai folytatódnak.
Találkozásom a The Witcher 3-al
2019 nyarán, vásárlási szándék nélkül, inkább csak időhúzás miatt, betértem egy többek közt konzolos játékokat áruló üzletbe. Nézegettem a felhozatalt, mikor az egyik „segíthetekelek” odajött hozzám. Miután közöltem vele, hogy a nyíltvilágú játékok érdekelnek, ajánlott egy The Witcher 3 nevű játékot, olyan átszellemült lelkesedéssel és igazi profi eladóként beszélt róla, hogy meggyőzött és hazavittem.
Hetek teltek el úgy, hogy be-beraktam a konzolba, de 10 perc próbálkozás után feladtam. Nem jutottam ki a gyakorlópályáról, nehezen szoktam meg az irányítást, a kezelést. Aztán, az egyik este, amikor nem tudtam elaludni, beraktam és elindult az őrület. Onnantól kezdve nem volt megállás, már nem, hogy nem tudtam, de nem is akartam aludni.
Az egy dolog, hogy más nyíltvilágú játékokhoz képest itt is megvannak a jók és a gonoszak, de itt valami olyan elképesztő változatossággal és tulajdonsággal vannak felruházva az ellenfelek, hogy az elején, de akár a játékmenet végéig is zavarba ejtő pillanatokat él meg az ember. Gyönyörű, a legapróbb részletekig kidolgozott, végtelenül változatos világ, egy olyan el- és magával ragadó történettel, ami szintén egyedülállóan különlegessé teszi, legalábbis az én olvasatomban biztosan.
Egyáltalán nem lehet véletlen, hogy most a filmsorozatnak is ekkora sikere van. A könyvek polcairól elkapkodják a regényeket és a játék is 2015-ös kiadása után, ismét jól teljesít az üzletekben. Nem tévedhetek nagyot, ha kijelentem, igencsak népszerűvé vált, van közönsége a történetnek. Személy szerint tetszik a sorozat, de engem igazán a játék nyűgözött le. Egy hihetetlenül látványgazdag és élménydús világba csöppen általa az ember, ami aztán nehezen engedi, nagyon könnyen a rabjává válhat bárki.
Ja és a kártyajáték, már majdnem elfelejtettem. Az volt a másik fele a dolognak, ami hihetetlenül tetszett, egyik ámulatból a másikba estem. A konzolos kártyajáték változatával is játszottam, amíg le nem vették a készítők a net-ről. Zseniálisan ötletesnek tartom a játékot és egy elképesztően kreatívan, szépen kivitelezett felületen prezentálták. Bátran állíthatom, hogy a kiváló játszhatósága mellett, valósággal vizuális élményt is nyújtott. Nekem személy szerint hiányzik.