A pokol kapuja

Több mint 40 éve ég a
Türkmenisztáni gázkráter

Közép-Ázsiában, Türkmenisztánban, a Karakum-sivatag közepén, szinte alig lakott, nehezen megközelíthető területén található a Darvaza nevű falu közelében a helyiek által csak a “Pokol Kapujának” nevezett látványosság. Ez a képződmény már több mint negyven éve érdekes látnivalóval szolgál az arra tévedő kevéske turistának.

A mélyedés már több mint négy évtizede lángol. A 60 méter széles és 20 méter mély kráter 1971-ben nyílt meg egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következtében. A fúrás során elértek egy nagy méretű földalatti gázkamrát, a kamra beomlott, a metángáz pedig szabad utat talált a felszín felé.

A geológusok úgy döntöttek, hogy el kell égetni az így felszínre szivárgó gázt. Arra számítottak, hogy miután meggyújtják, a gáz teljes mennyisége néhány hét alatt elég. Azóta is várják ezt a pillanatot. A szovjet szakemberek alaposan alábecsülték a nyílás méreteit, a katlan ugyanis máig nem aludt ki. Csak találgatni lehet, mekkora mennyiségű gáz égett el eddig, illetve mennyi tartalékkal rendelkezik még.

Sztrabón is írt egy Pokol kapujáról, amit
Olasz régészek állítólag meg is találtak

Bejelentették: Törökországban megtalálták az alvilág kapuját – pontosabban az annak nevezett barlangot. A görög-római mitológia szerint a barlang bejárata egyúttal az alvilág bejárata is volt. Ez a bejárat az ősi Hierapolisz városban volt található, s a szájából mérgező gázok törnek föl.

“A gázok olyan mérgezőek voltak, hogy akármilyen állat lépett át a kapun, menten holtan bukott a földre,” írta Sztrabón, görög földrajztudós, aki Kr. e. 64-63 körül született és Kr. u. 24 körül hunyt el. Hierapolisz várost ma Pamukkale néven érdemes keresni. Időszámításunk előtt 190 körül alapították, és 133 körül lett a Római Birodalom része.

Az ásatást vezető Francesco D’Andria elmondta, hogy a Plutoniumnak nevezett kaput (Plútó kapuja – Plútó a római mitológiában a görög Hádésznak felelt meg; mindkettejüket az alvilág istenének tartottak) akkor találták meg, amikor egy termálforrást kerestek a városban. Nem is véletlen, hiszen a Pamukkaléban található hófehér sziklákat a kalcium-hidrogénkarbonátban gazdag 35 fokos, mélyről feltörő víz alakította ki; ezt az információt a Discovery News-nak mondta D’Andria.

Miután rekonstruálták a helyszínt, a kapu mellett nemcsak egy fürdőmedence volt, de egy templom is, ahol a szertartásokat végezték, s annak lépcsőiről nézték az érdeklődők a papok áldozatait. A helyet a 6. század körül keresztények rohamoztak meg, s később vélhetően földrengések teljesítették be a pusztítást.

Forrás: Hír.ma ; Szerző: Brownie

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük