„Azt szeretném, hogy valami ajándékot, egy nem túl nagy esszét, hagyjak magam mögött akkor is, amikor már nem leszek, átitatva fennköltséggel.” A szerző: MAX EHRMANN 1872 – 1945 Aamerikai író, költő és ügyvéd Ehrmann német származású volt, szülei Bajorországból vándoroltak ki az 1840-es években. A fiatal Ehrmann a Terre Haute negyedik kerületi iskolájában és egy […]
Continue ReadingSzabó Gyulát az egész ország a szívébe zárta. Szerepei, szinkronhangjai emlékezetesek mindenki számára, talán említenem sem kell a magyar népmesék sorozatot, a Tenkes kapitányát, a Robog az úthengert. Peter Falk szinkronhangjaként elválaszthatatlan volt Columbo hadnagytól. Nagyon egyedi, különleges hangja volt, de hosszúra nyúló szerepeinek sora mellett a Filmművészeti Főiskola tanára, és egyetemi docensként is dolgozott. A […]
Continue ReadingAntal Imre egy jelenség volt a magyar televíziózás hajnalán. Kiváló előadóként, sokoldalúságát, zsenialitását, meg nyelvünk játékosságát bizonyítja, hogy lehet Petőfi versének tükörképét létrehozni pusztán a hangsúlyozás megváltoztatásával. A műsorvezetései mellett, emlékezetesek a filmekben, paródiákban eljátszott karakterei is. Talán kevesen tudják róla, hogy pályafutását zongoristaként kezdte, az Országos Filharmónia szólistájaként bejárta a világot és számos nemzetközi […]
Continue ReadingRomhányi, a rimhányó Romhányi József, az a kategória, akiről merem remélni, talán még a mai fiatalok is meg tudják mondani mi, mik fűződnek a nevéhez. Eredetileg zenét tanult, zenésznek készült, brácsán játszott, majd váltott dramaturg, művészeti vezetőként dolgozott a Magy Televízió szórakoztató rovatánál és a Rádió Zenei Főosztályán. Számos Operalibrettót és magyar opera szövegkönyvet írt, […]
Continue ReadingTímár György, filozofikus versei, a háború alatt, kamaszfejjel megélt zsidóüldözésből, munkaszolgálatos éveiből táplálkoznak, stílusában keveredik a hagyományos és a modern, a kötöttség és a formabontás. Francia, belga, spanyol, dél-amerikai, török, német költők, írók műveit ültette át magyar nyelvre. Népszerűek irodalmi paródiái, például a Nevető lexikon és szellemes Asterix képregény-fordításai. Saját költészetéről írt sorait idézném meg […]
Continue ReadingBencze Imre a földrajztudomány kandidátusa, költő. Szakterülete és a magyar nyelv mellett szerette a nyelvészetet, hat nyelven beszélt folyékonyan. Számos tudományos műve jelent meg, verseket írt. Az országos ismertséget az alább hallható, 1987-es III. Humorfesztiválon Sinkovits Imre által előadott versparódiája, az „Édes, ékes apanyelvünk” sikere hozta meg neki. Sokoldalúsága, játékossága, a magyar nyelv iránti elkötelezett […]
Continue ReadingGyimóthy Gábor irodalmár, természettudós, feltaláló és ipari tervező. 1956-os disszidálása után Ausztria, majd Svájcba költözött. A magyar nyelv iránti szeretete és humora visszaköszön verseiből, de kiválóan beszél németül, angolul, olvas és beszél franciául, még iskolás évei alatt megtanult latinul és oroszul, ezek mellett tud olaszul, spanyolul és japánul is. A magyar nyelv egyedülállóságának és szépségének […]
Continue Reading